• Ingyenes gitártanfolyam
  • Magyar Dalok Kottái
  • Külföldi Dalok Kottái
  • Gitár akkordok

Gitárkotta, gitártab és gitár akkordok INGYEN!

Rengeteg INGYENES gitár kotta, híres magyar és külföldi gitáros dalról, akkordokkal és tabulatúrával. Online oldalunk a gitáriskolákban a gitároktatás és a gitár tanulást segíti.

gitarkottaadmin

Uncategorized

Hello world!

Szerkesztette: gitarkottaadmin Közzétéve: szerda, január 9, 2013

Welcome to WordPress. This is your first post. Edit or delete it, then start blogging!

Erről hallottál már? 100.000+ gitáros nem tévedhet 10 év alatt. 🙂 Ők ezzel az ingyenes tanfolyammal tanulták meg a kedvenc dalaikat gitáron. »» Kérd te is most ingyen itt!

Olvasd tovább
0

Bejegyzés navigáció

← Előző 1 … 45 46 47
Lájkolj minket!
Megosztás
Legutóbbi bejegyzések
  • Edda – Szálljunk fel
  • Szeretnemszeret (Prosectura) Gitártab és Akkordok
  • Szép az élet!? (Prosectura) Gitártab és Akkordok
  • Sar’s poetica (Prosectura) Gitártab és Akkordok
  • Rokkantroll (Prosectura) Gitártab és Akkordok
Kották előadók szerint
  • 100 Folk Celsius
  • 30y
  • 311
  • A.E. Bizottság
  • Ágnes Vanilla
  • Ákos
  • Ákos
  • Alcohol
  • Alvin és a Mókusok
  • Amorf ördögök
  • Anima Sound System
  • Animals
  • Anonim mc
  • Anti Fitness Club
  • Aphrodite's Child
  • Auróra
  • Auth Csilla
  • Bácsörcser
  • Balaton
  • Balázs Fecó
  • Beatles
  • Beatrice
  • Belga
  • Bergendi
  • Bergendy
  • Bíborszél
  • Bikini
  • Black out
  • Blues company
  • Bob Dylan
  • Bogie mamma
  • Bojtorján
  • Bon-Bon
  • Bonanza Banzai
  • Botorján
  • Brian élete
  • Bródy János
  • Budapest Bár
  • Burzsoá nyugdíjasok
  • Cadaveres
  • Cat Stevens
  • Cats
  • Charlie
  • Chip Chip Chocas feat Mező Misi
  • Corvina
  • Cseh Tamás
  • Cseh Tamás Bereményi Géza
  • Csinibaba
  • Deák Bill Gyula
  • Delhussa Gjon
  • Demjén Ferenc
  • Dér Heni
  • Dés László
  • Echo
  • Echo of Dalriada
  • EDDA
  • Egészséges fejbőr
  • Egyéb
  • Emberek
  • Eric Clapton
  • Fiddler on the Roof
  • Fizikus dalok
  • Fonográf
  • Friderika
  • Galla Miklós
  • Generál
  • Gilkyson Terry
  • Groovehouse
  • Hair
  • Halász Judit
  • Heaven street seven
  • Herman's Hermits
  • Hernádi Judit
  • Hobo
  • Hobo Blues Band
  • Hofi Géza
  • Hooligans
  • Horváth Charlie
  • Hungária
  • Ihász Gábor
  • Illés
  • Irigy Hónaljmirigy
  • Ismerős Arcok
  • István, a király
  • Jesus Christ Superstar
  • Kadlott Károly
  • Kafkazka
  • Kakaós Keszeg
  • Kaláka
  • Karácsonyi angol dalok
  • Kárpátia
  • Karthago
  • Kaukázus
  • Kávészünet
  • Képzelt riport
  • Kern András
  • KFT
  • KGB
  • Kiki
  • Kimnowak
  • Kiscsillag
  • Kispál és a Borz
  • Kistehén Tánczenekar
  • Komár László
  • Koncz Zsuzsa
  • Korál
  • Kormorán
  • Kovács Kati
  • Külföldi Dalok Kottái
  • LGT
  • Louis Armstrong
  • M.Á.K.
  • Magashegyi Underground
  • Magna Cum Laude
  • Magyar Dalok Kottái
  • Magyar karácsonyi dalok
  • Mario
  • Máté Péter
  • Megasztár
  • Metró
  • Molnár Ferenc Caramel
  • Mozgalmi dalok
  • Nagy Feró
  • Naiv Baldachin
  • Napoleon Boulevard
  • Németh Viktor
  • Neoprimitiv
  • Neoton
  • Népdal
  • Névtelen nulla
  • NOX
  • Nyers
  • Ocho Macho
  • Oláh Ibolya
  • Omega
  • Open Stage
  • Ossian
  • P. Box
  • P. Mobil
  • Pál Utcai Fiúk
  • Piramis
  • Pokolgép
  • Presser Gábor
  • Prosectura
  • Quimby
  • Republic
  • Road
  • Rod Stewart
  • Shakira
  • Sillye Jenő
  • Simon & Garfunkel
  • Skorpió
  • SP
  • Sprint
  • Szécsi Pál
  • Tankcsapda
  • The Grenma
  • The Moog
  • The Sound of Music
  • Tolcsvay
  • Uncategorized
  • V-Moto'Rock
  • V-Tech
  • Varga Miklós
  • West Side Story
  • Zanzibár
  • Zorán
Gitárkották Neked Ingyen!
A gitárkották írása és olvasása A gitár mint hangszer műfajából adódóan hangot ad. Viszont közel sem minden hangot nevezhetünk még a legnagyobb jószándékkal sem zenének. Ahhoz, hogy a fejünkben megszólaló gondolatnak szó szerint hangot tudjunk adni, fontos, hogy a gitárzene írásbeliségével is tisztában legyünk. A kottát olvasni és kottát írni olyan alapvető szükséglete a zenészeknek, mint a többségi halandóknak a sima írás és olvasás. A kottalejegyzés szimbólumokból építkezik, ahogy a beszédhangokat is betűkkel jegyezzük le. A gitár kottán szereplő szimbólumok olvasása is balról jobbra történik, akárcsak egy könyv esetében és ez a sok leírt karika, szám, vonás az 5 vonalon a hozzáértők számára a közmegegyezés miatt azonos jelentést is hordoz. Van egyfajta szabályrendszer, fogalmazhatunk úgy is, hogy van kottahelyesírás, amely biztosítja a gitárjátéknak az alapot a megismételhető megszólaláshoz. Tulajdonképpen a kottaírás nem más, mint a hangrögzítés grafikus formája. Hiába fejlődött hihetetlen mértékben és gyorsaságban a technika, még a 21. század elején is előnyt élvez a dallamok megörökítésének ezen módja az analóg vagy digitális hangrögzítő berendezésekkel szemben. A gitárkottában való hangrögzítés igénye egyidős lehet a zene művészetként való elterjedésével, de technikai megvalósítása sokáig nem történt meg. Az írásbeliség kulturális hatása előbb-utóbb megmutatkozott ennek a problémának a leküzdésében is. Egy kottakép az olvasni tudó számára árulkodik a dallammenetről, a ritmusról, a hangmagasságról, az ütemről és hogy milyen tonalitásba kerül a dallam. De amíg ezt mind bele lehetett tölteni a folyamatosan alakuló rendszerbe, több évszázad telt el. A dallamok lejegyzésének története Európában a gregorián énekek összegyűjtésével és lejegyzésével kezdődött a 9. században. A lejegyzés szimbólumait neumáknak nevezték, melyeket a liturgikus énekek szövegében helyeztek el. Ezek a dallam menetét jelölik, de az abszolút hangmagasságot és a tonalitást nem teszik ismertté. Valamivel később Guido Aretinus templomi karnagya 10. század végén nevet adott a hangoknak (ut, re, mi, fa, sol, la), illetve megalkotta a négyvonalas rendszert, mely lehetővé tette, hogy az ide elhelyezett neumák árulkodjanak már magáról a hangmagasságról is. A négy vonalas rendszer a következő évszázadban 5 vonalassá gyarapodott, valamint a neumák átadták helyüket kis négyzeteknek és köröknek, azaz a hangjegyek szimbólumainak. Mindezek mellé fokozatosan megjelentek a kulcsok, az előjegyzés, az ütemvonal, a tempó és a dinamikai jelek. Amikor már a hangvilla is kéznél volt, könnyűszerrel megállapíthatóvá vált az abszolút hangmagasság mint viszonyítási alap, a metronómmal pedig a tempót lehet számszerűsíteni. Mindez a fejlesztés szinte zavarbaejtő bőségűnek hangzik, viszont fejlődésük éppen az aktuális igény kielégítésének vagy probléma megoldásának jele. Azonban mindez elmélet. A hangszerjáték lejegyzése kottaírással nem okoz gondot, azonban ismeretlen kottából történő játék már korántsem ment ilyen gördülékenyen. Valamivel hangszerközelibb lejegyzési módot is kifejlesztettek, melyeket tabulatúráknak nevezünk, vagyis már konkrét hangszeren való játékhoz idomult lejegyzést értünk alatta. Tehát a gitárkotta célja a dallamlejegyezés. Hogyan? A lényeg, hogy a dallamot alkotó hangok tulajdonságait kell rögzíteni a hangok dallam szerinti sorrendjében. Az időt és a hangmagasságot szokás speciális jellel megjelölni a kottában, a többi tulajdonság vagy instrukció olykor szövegesen is odakerülhet. Bizonyos hangértéket kapunk, ha az egy egészet többször felezzük (egész, fél, negyed, nyolcad stb.). Ezeket a kapott hangértékeket ütemen belül újra összekapcsoljuk, így kreálhatunk változatosabbnál változatosabb ritmusokat. ( Nem akarok elkeseríteni senkit, de ez is csak azt nyomatékosítja, hogy a zene és a matek milyen közel áll egymáshoz.) Még egy kis adalék: a hangérték nem az a távolság, amely a hang kezdete és vége között van, hanem addig terjed, amíg a következő hang meg nem szólal. Itt jönnek a képbe ugyanis a szünetek, melyeknek ugyanúgy van idejük és kombinálhatóak a hangokkal. A kottaolvasáshoz fontos képesség, hogy megfelelően tudjuk értelmezni az ütemmutatót, amely kijelöli a ritmusértéket adott dallamra. A kottában függőleges vonalak választják el egymástól az ütemeket. Általában az első hang a hangsúlyos, de kombinálódnak hangsúlytalan vagy mellékhangsúlyos hangokkal is ezek az ütemek: ennek jelzésére szolgál az ütemmutató. Többféle lejegyzési technikával örökíthetünk meg az utókor számára egy adott dallamot. Például választhatjuk az ún. betűs gitárkottát, melynek lényege, hogy a hangok nevet kapnak és a hozzá tartozó ritmikai jelet írjuk hozzá. A hangokat megnevezhetjük relatív szolmizáció (dó, ré, mi, fá, szó, lá, ti) vagy abszolút hangmagasság (C, D, E, F, G, A, H) alapján. A másik lejegyzési mód az ún. vonalas kotta. Ez tulajdonképpen egy koordinátarendszer: vízszintesen jelöljük az időt, függőlegesen a hangmagasságot. Ennek a vízszintes elrendezésnek azonban csak a hangok egymás utáni rendjét, ill. a megszólaló hangok egyidejűségét kell egyértelműen és precízen jeleznie, a ritmus rögzítését a hangjegyek alakjára lehet bízni. Hogy a vonalak és a vonalközök aktuálisan milyen hangmagasságnak felelnek meg, a sorkezdő kulcsok (G- mint violinkulcs, C- mint alt-/tenorkulcs, F- mint basszuskulcs) fejezi ki. A pontos hanglejegyzéshez különböző módosítójeleket szokás bevetni – kicsit hasonlóan ahhoz, ahogyan nyelvünkben megjelentek a mellékjeles betűk, és lett a-ból á vagy o-ból ö. A zenében a következő módosítójeleket használják: kereszt, bé, duplakereszt, duplabé és feloldójel. A hangnemet tehát az előjegyzésből lehet megállapítani, vagyis a kezdő kulcs és a módosítójelek közvetítette információkból. A lejegyzési technikák látványra ijesztőnek tűnő változata az ún. részletes hangjegyes ábrázolás, amely azért tűnik az előzőekhez képest nyomasztóan zsúfoltnak, mert az egyszerre megszólaló hangokat egymás fölött, egyszerre jelezzük. Amatőr gitárosok azonban leginkább az ún. betűs akkordjelzés lejegyzési technikáját használják, mivel ez a leginkább idő hatékony megoldás. Hogy miért? Mert gyorsan írható és könnyen olvasható, információból pedig csak éppen annyit tartalmaz, hogy élvezhetően lejátszhatóak legyenek a megfelelő akkordok. De milyen hangok találhatóak meg a gitáron? A hangok a gitárnyakon kromatikus sorrendben emelkednek, ami azt jelenti, hogy minden hang egy fél hanggal van távolabb szomszédjától. Amikor kifejezetten adott hangszerre készül egy dallam, az meglátszik a kottaképen is. A gitárkottát például violinkulcsban szokás írni, méghozzá a hangzáshoz képest egy oktávval magasabban. Olykor karikába írt számmal feltüntetik a húrokat és betűkkel, ill. számokkal a két kéz ujjrendjeit is. Ha gitáron szólaltatunk meg bizonyos dallamokat, nagyon sok speciális technika körül válogathatunk, hogyan tegyük még változatosabbá a hangzást. Pl. dobolás, üveghangok, arpeggio stb., amely technikák alkalmazásának jelzésére a kottaírásban is van mód. Ha van hangszerünk és már egész elviselhető mértékben meg tudjuk szólaltatni ujjbeggyel, pengetővel vagy körömmel, illetve megbirkózunk a kottaolvasás titkosírásával, akkor már igen közel kerültünk ahhoz, hogy kedvenc számainkat lejegyzett formában megtaláljuk – legegyszerűbb módon – az interneten, és máris a húrok közé csapjunk.
Theme by Scissor Themes Proudly powered by WordPress