Messze idegenben (Kárpátia) – Gitártab és Akkordok

Jaj-jaj, menyi panasz és félsz, mennyi bú járt határaink megcsonkításával, s még most is azt nyögi az ország. Bizony. A Kárpátia jól tudja ezt, s meg is énekli. Nincs szomorúbb, mint egy könnyező, szinte még gyermek leány, akinek egyetlen bánata, egyetlen vágya, hogy széttépett, csonka hazájába visszajusson. Vajon sikerült? Vagy túl a magyar földeken öregedett meg? Sosem tudhatjuk meg, de fájdalmát átérezhetjük e dalban.

 

Kéred a legnépszerűbb dalok kottáit PDF-ben az emailedre INGYEN??

Ákos - Edda - Beatles - Republic - Quimby - LGT - Kispál és a Borz - Zorán - Rod Stewart - Nagy Feró és sokan mások....

Messze idegenben, a zúgó tenger partján,
Fényes fogadóban ettem a vacsorám.
Lányok kínálgatták hozzá a kenyeret,
Én is vettem egytõl, halvány volt, remegett.

Nem tudtam mi bántja, mért könnyes két szeme,
Megsajnáltam nagyon, fájhatott a szíve.
Aki csak ránézett nem vélhette másra,
Szerelem hervassza, szíve sóvárgása.

Szép volt, szép volt a lány, itta a magyar szót,
Megállt asztalunknál, szólt volna, mégse szólt.
Csak nézett vergõdve, majd könnye megeredt,
Letörölte könnyét, úgy adott kenyeret.

Míg a pénzt váltotta, és búsan visszaadott,
Felnézett egy szóra: “Én is magyar vagyok.”
Könny, meg a magyar szó testvért hozott közénk,
Tudtuk már mi bántja, mért jött sírva felénk.

Szava, mint a könnye megeredt és csengett,
Elmondott magáról örömében mindent.
Hogy álmában eljár minden éjjel újra,
A virágos, dombos áldott Dunántúlra.

Mindene megvolna, soha nincs panasza,
Mégis számolgatja mikor mehet haza.
Nem nyughat a szíve, csak hazai tájon,
Illatos, virágos, szép Magyarországon.

Addig is míg jöhet, azt üzeni velünk,
“Minden más kenyérnél jobb a mi kenyerünk.”
Mikor ezt kimondta, ráborult a falra,
S kínját belesírta egyetlenegy jajjba.

VERZE: Hmol D G D

G D E Hmol

REFRÉN: Hmol E Fisz Hmol

 

Messze idegenben (Kárpátia) – Gitártab és Akkordok